A vagyon elleni bűncselekmények napjainkban is tipikusan a leggyakrabban előforduló bűncselekmények. Közös jellemzője ezen bűncselekményeknek, hogy a társadalomra veszélyességük súlya pontosan mérhető a kár, érték, a vagyoni hátrány nagyságával.
A vagyon elleni bűncselekményeket tipikusan 2 csoportba osztjuk, hogy az adott bűncselekmény törvényi tényállása immateriális-e (érték) például lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele vagy materiális (kár, vagyoni hátrány), például csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, uzsora-bűncselekmény stb.
A vagyon elleni bűncselekmények köréből a leggyakrabban előforduló lopás, csalás és a sikkasztás bűncselekményekkel kapcsolatban az alábbiakat foglaltuk össze:
Ha csalás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A csalás bűncselekménye az egyik leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, melynek központi eleme az elkövetési magatartása, vagyis a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás.
Ki követi el a csalást?
A büntetőtörvénykönyv úgy fogalmaz, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, elköveti a csalást.
Látható, hogy több feltételnek egyszerre kell teljesülnie, hogy a csalás bűncselekménye megállapíthatóvá váljon. Ezen feltételek, más néven tényállási elemek a következőek:
Tévedésbe ejtés, tévedésben tartás
A tévedésbe ejtés a valónak és a valótlannak a felcserélése, valótlanságnak valóságként történő feltüntetése, vagy a valóságnak más színben beállítása, illetve annak elhomályosítása. Általában aktív magatartással valósítható meg, de mulasztással is el lehet követni.
Nagyon fontos, hogy a tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak lennie, így akár egy primitív magatartással is elő lehet idézni, és nem számít például, hogy a sértett hiszékeny-e vagy sem
A tévedésben tartás az elkövető magatartásától függetlenül kialakuló tévedés, amelyet azonban az elkövető nem oszlat el és ezt a téves képzetet használja ki az elkövető a jogtalan haszonszerzési céllal.
A csalásra tipikus példa a hitelfelvétel, amikor az elkövetőnek már a kölcsön felvételekor hiányzik visszafizetés szándéka. Önmagában viszont az a tény, hogy a kölcsönfelevő egy később beállt körülmény miatt nem tudja kellő időben visszafizetni a kölcsönt, már nem meríti ki a csalás tényállását.
Károkozás
A csalás úgynevezett eredmény bűncselekmény, amelynek eredménye a kár. Ez bekövetkezhet annál a személynél, akit tévedésbe ejtettek vagy tartottak, de bekövetkezhet egy más személynél is.
Rendkívül fontos, hogy mivel a károkozás a cselekménynek nem a célzata, így e tekintetben az elkövető eshetőleges szándéka is elegendő. Magának a kárnak a fogalmát a törvény úgy határozza meg, hogy a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, így az elmaradt haszon kárként ezen bűncselekménynél nem vehető figyelembe.
Érdemes példaként megemlíteni viszont, ha az elkövető fizetési szándék nélkül vesz igénybe egy szállodai szobát, megvalósítja a csalást, mert ebben az esetben a meg nem térített ellenérték kár és nem pedig elmaradt vagyoni előny.
Jogtalan haszonszerzés
Tekintve, hogy a csalás célzatos bűncselekmény, ezért az elkövető a jogtalan haszonszerzés céljából hajtja végre a tévedésbe ejtést vagy tévedésben tartást, vagyis azért követi el a cselekményt, hogy tiltott módon jusson vagyoni előnyhöz.
Ki követheti el a csalást?
Bárki, akinek az a célja, hogy jogtalanul szerezzen hasznot, és ezért a kötelező tényállási elemek megléte esetén is csak akkor állapítható meg a csalás, ha az elkövető egyenes szándékkal valósítja meg a cselekményt.
Mi történik, ha a sértett sérelmére a hozzátartozója követi el a csalást
A hozzátartozók esetében a törvény egy plusz feltételt kíván meg a büntetőjogi felelősség megállapításához, ami nem más, mint a magánindítvány előterjesztése. Vagyis ha a sértett az elkövető hozzátartozója, az elkövető csak akkor büntethető és csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a sértett a magánindítványt előterjeszti 1 hónapon belül, mely attól a naptól számít, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
Kik minősülnek hozzátartozónak?
- az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
- az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
- a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
- a házastárs, az élettárs,
- a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Milyen büntetésre számíthat csalás esetén?
Alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli a törvény büntetni a csalás elkövetőjét, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
A csalás minősített esetei
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.
A bűncselekménnyel okozott kár a büntetőtörvénykönyv alapján az alábbiak szerint alakul:
- kisebb kár: ötvenezer-egy és ötszázezer forint között
- nagyobb kár: ötszázezer-egy és ötmillió forint között
- jelentős kár: ötmillió-egy és ötvenmillió forint között
- különösen nagy kár: ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között
- különösen jelentős kár: ötszázmillió forint felett
A csalás egyes típusai
- Klasszikus csalás
- Hitelezési csalás
- Biztosítási csalás
- Gazdasági csalás
- Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás
- Költségvetési csalás
Példák a csalásra
- Aki valótlanul magáénak mond egy ingó vagy ingatlan dolgot, tárgyat, és annak az eladását ígéri, megvalósítja a csalás kísérletét.
- Csalást követ el valaki, ha bérbeadóként – tudva, hogy a bérleti szerződés már megszűnt – a bérlő által tévedésből hosszabb ideig tovább folyósított bérleti díjat átvette és a sértett tévedését nem oszlatta el
- Nem valósítja meg a csalást, ha a használtcikk kereskedő a valóságos értéknél lényegesebb alacsonyabb árat kínálva vásárolja meg az eladásra kínált árucikket
- Csalást követ el az a pénztáros, aki a számítógépes nyilvántartásba fiktív vásárlásokat és eladásokat vezet be eltérő árak feltüntetésével, és a kettő között mutatkozó árkülönbözetet eltulajdonítja
Meddig kell félnem, hogy csalás miatt felelősségre vonnak? (elévülés)
A csalás esetében is az általános szabályok érvényesülnek, így alap esetben is legalább 5 évnek kell eltelnie, míg a minősített esetek tekintetében akkor mentesül a felelősségre vonás alól, ha a büntetési tétel felső határának megfelelő idő eltelt.
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.
Ha sikkasztás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A sikkasztás bűncselekménye azon vagyoni bűncselekmények egyike, amelyek elkövetése sokszor úgy történik meg, hogy arról nem is tudunk, hogy bűncselekményt követtünk el. Ennek az az egyszerű oka, hogy a sikkasztás esetében az elkövetőre jogszerűen van rábízva az értékkel bíró dolog, azonban akire a dolgot rábízták, az sohasem tulajdonos.
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha egy szállítóvállalatnál gépkocsivezetőként, illetve rakodóként dolgozó személy tévedésből 100 üveg konyakkal többet pakol fel a teherautóra és ezért az árukísérő számlán vagy szállítólevélen felül ezen 100 üveg az autón marad, ami értékesítenek, elkövetik a sikkasztás bűncselekményét.
Mikor beszélünk sikkasztásról?
A törvény úgy fogalmaz, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
A sikkasztás csak az elkövetőre rábízott, számára idegen, értékkel bíró dologra lehet elkövetni, ami kizárólag ingó dolog lehet. Ingatlan dologra azért nem lehet elkövetni a sikkasztást, mert azt nem lehet elmozdítani, és nem lehet a tulajdonos elől elrejteni. A dolog birtokosa ennek megfelelően soha nem lesz tulajdonosos.
Sikkasztás esetében az elkövető jogszerűen birtokolja a dolgot, hiszen azt rábízták. Ez a rábízás történhet egyszerű módon, vagy bármilyen jogügylet formájában, és nincs jelentősége, hogy azt használat, szállítás, gazdálkodás vagy megőrzés céljából bízták rá.
A sikkasztás bűncselekményét csak ötvenezer forintit meghaladó értékre lehet elkövetni, mert a maximum ötvenezer forintot elérő sikkasztási cselekmény szabálysértésnek minősül.
A sikkasztás és a vállalkozási szerződések kapcsolata
A vállalkozási szerződések esetében gyakran felmerül az anyagvásárlással kapcsolatban, hogy például a szerződések alapján átadott pénzösszeg nem a vállalkozási szerződésben megjelölt projektre történő felhasználás kimeríti-e a sikkasztás bűncselekményét.
Nézzünk erre egy példát:
Ha a vállalkozó a vállalkozási szerződés alapján 5 millió forintot átvesz anyagbeszerzés céljából, azonban azt nem a szerződésben meghatározott anyagbeszerzésre fordítja, hanem például vesz egy teherautót, amit a saját céljára használ, úgy egyértelműen megállapítható a sikkasztás bűncselekménye.
Ha a vállalkozó a vállalkozási szerződés alapján 5 millió forintot előlegként vesz át, mint munkadíjrészletet, úgy nem beszélhetünk sikkasztásról abban az esetben sem, ha a vállalkozó a szerződésben meghatározott eredményt nem szolgáltatta. Ilyen esetben (feltéve, hogy nem csalásról van szó) polgári peres vagy peren kívüli eljárásban kell elszámolni a feleknek.
A sikkasztás megvalósul viszont akkor is, ha a vállalkozó az anyagvásárlásra átvett 5 millió forintból megvásárolt anyagból megmaradt anyagot nem a megrendelő részére adja vissza, hanem azt saját célra használja fel.
Látható, hogy minden esetben jogszerűen került a pénzösszeg birtokába a vállalkozó, azonban meghatározó jelentősége van annak, hogy a rábízott összegnek a konkrét felhasználása meghatározásra került-e.
A sikkasztás és a gazdasági társaságok kapcsolata
A gazdasági társaságok esetében is hasonló a megítélése a sikkasztás cselekményének, hiszen a gazdasági társaság vagyona (néhány eset kivételével) elkülönül a tagok vagyonától, de ez kisebb társaságok esetében nem határolódik el élesen a gyakorlatban. Mit értünk ezalatt?
A gazdasági társaságokban a pénzmozgás mindennapos jelenség, mint ahogyan az is, hogy a működéshez szükséges anyagokat, eszközöket, felszereléseket a társaság vagyonából vagy a társaság részére biztosított hitelből kell megvásárolni. Sok esetben előfordul, hogy többszemélyes társaságokban nem csak az ügyvezető, hanem minden tag rendelkezik a társaság számlájához rendelt bankkártyával. Így amennyiben a társaság valamely tagja például úgy vesz bármilyen építőanyagot a társaság számláján található pénzből, hogy a megvásárolt anyag egy részét a saját otthoni építkezésre fordítja, és ennek az érteke eléri a bűncselekményi értékhatárt, úgy már elköveti a sikkasztás bűncselekményét.
Sikkasztást valósít meg az a vezető tisztségviselő is, aki a céges bankkártyát magáncélú, külföldi utazása során használja fizetésre, amennyiben az eléri bűncselekmény értékhatárát.
A sikkasztás minősített esetei
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c)a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
A sikkasztás esetében megállapítható tehát, hogy a rábízás megtörténtét követően a dolog eltulajdonítás vagy a sajátjakénti rendelkezés megtörténjen. Az, hogy a kár vagy a vagyoni hátrány is bekövetkezzen, nem szükséges, mert ha az elkövetési magatartás megállapítható, úgy a sikkasztás bűncselekménye is megállapítható.
Alapvetően a sikkasztással érintett dolog értékéhez igazodik a sikkasztás minősítő körülménye, melyet tovább befolyásolnak egyes tényezők, mint például a bűnszövetségben, a közveszély színhelyén vagy az üzletszerűen történő elkövetés.
Érdemes szót ejteni arról, hogy a sikkasztás bűncselekmény a lopás és a hűtlen kezelés bűncselekménye mellett a vagyon elleni bűncselekmények közé sorolható és sok esetben ezen három bűncselekmények elkülönítése nem egyszerű feladat még a gyakorlattal rendelkező, tapasztalt jogi szakemberek számára sem. Kialakulhatnak a bűncselekmények egységei, halmazatai de sok esetben az egyik bűncselekmény megvalósulása kizárja a másik bűncselekmény megállapítását, így azért, hogy a vagyon elleni bűncselekmények gyanúja esetén a gyors védekezési taktika kialakításra kerülhessen, célszerű minél hamarabb védőügyvédet felkeresni konzultáció kérése vagy képviselet ellátása céljából.
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.
Ha lopás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
Mit értünk lopás alatt?
A büntetőtörvénykönyv alapján aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
Mire követhető el a lopás?
A bűncselekményt csak értékkel bíró, ingó és idegen dologra lehet elkövetni, így mind a három feltételnek együttesen fent kell állnia.
A dolog büntetőjogi értelemben minden fizikailag, ember által birtokolható tárgy, mint például a pénz, műszaki cikk, bútor, ékszer, autó stb. A törvény dolognak tekinti a villamos és gazdaságilag hasznosítható már energiákat is, például víz, villany, gáz. Értelemszerűen így elköveti a lopást az is, aki a villanyszolgáltatásból ki van zárva és a villanyóra zárópecsétjének eltávolításával vételez magának energiát.
A lopás bűncselekménye ekkor is csak akkor valósul meg, ha annak értéke az 50.000 Ft-ot meghaladja. Amennyiben azt nem éri el, úgy szabálysértésről beszélhetünk alapesetben. Lopás esetében közömbös, hogy a dolog az a tulajdonosnál van-e vagy más birtokosnál, illetve az sem befolyásolja, hogy a birtokos a dolgot jogosan vagy jogtalanul szerezte meg vagy tartja magánál. A lényeg az, hogy a dolog az elkövető számára legyen idegen, így a tolvajtól is lehet lopni.
Elhagyott, talált dologra elkövethető-e a lopás?
A válasz igen, hiszen ha a dolog jellegéből az értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy az egy elhagyott, véletlenül elvesztett tárgy, akkor már felmerülhet a lopás bűncselekményének a megvalósulása. Így például ha a benzinkúton az előttünk fizető személy otthagyja a pénztárcáját, és azt mi eltesszük, megvalósul a jogellenes elvétel.
A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségekben, a közforgalmú közlekedési eszközökön felejtett dolgok nem gazdátlanok, mint ahogyan a vendéglátó egységekben, szállodákban hagyott dolgok sem, így az ilyen vagyontárgyak eltulajdonítás céljából való elvétele lopás.
Nem minősül elhagyatott uratlan, elhagyatott dolognak a halott személy ingósága, de az elkóborolt és az utcán parkoló jármű sem elhagyatott, így ezen dolgokra a lopás elkövethető.
Hogyan követhető el a lopás?
A másnak a birtokából, annak beleegyezése nélkül történő elvétel. Elvétel pedig akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti eddigi tényleges birtokállapotot a véglegesség szándékával megszünteti, és egy ettől eltérő, új birtokállapotot hoz létre, amelynek folytán a korábbi birtokos nincs már abban a helyzetben, hogy a dologról rendelkezhessék.
Közös tulajdonra, házassági közös vagyonra elkövethető-e a lopás?
A közös tulajdonban lévő dolog a tulajdonostársak számára nem idegen, így a lopás elkövetési tárgya nem lehet, hiszen a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára.
A házastársak között a házastársi életközösség fennállása alatt házassági vagyonközösség jön létre, így az abba tartozó dolog nem lehet tárgya a lopásnak. De más az eset, ha a lopás valamely házastárs kizárólagos tulajdonában álló dologra történik, mert ekkor a lopás bűncselekménye megállapítható.
Ha a vadat elütjük és hazavisszük megvalósítjuk-e a lopás bűncselekményét?
Sajnos a válasz egyértelműen ige, hiszen a vad annak a vadásztársaságnak a tulajdona, akinek a vadászterületéről a vad elkóborolt, ”kiváltott”, feltéve, hogy a vadra jogosult volt vadászni. Az elhullott, vagy más által elejtett és az erdőben talált vad nem uratlan dolog, így annak eltulajdonítás céljából történő elvétele szintén megvalósítja a lopást. Ugyanez a szabályozás vonatkozik az erdőben talált szarvasagancsra is, hiszen az nem esett ki a tulajdonos birtokából.
Milyen büntetés jár a lopásért?
Alapesetben, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli a törvény.
Minősített esetekben 3-10 évig terjedő szabadságvesztés kiszabására is van lehetőség.
A lopás bűncselekmény minősítő körülményei:
- értékhatár
- bűnszövetségben történő elkövetés
- üzletszerűen történő elkövetés
- dolog elleni erőszakkal történő elkövetés, ide értve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül távolítják el vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik (például a ruházaton elhelyezett áruvédelmi eszköz vagy biztonsági matrica eltávolítása)
- zsebtolvajlás útján történő elkövetés
egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő elkövetés - helyiségben vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta, beleegyezése nélkül bemenve történő elkövetés
- hamis vagy lopott kulcs használatával történő elkövetés
- lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére történő elkövetés
- az erdőben jogellenes fakivágással történő elkövetés
- védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre történő elkövetés
- vallási tisztelet tárgyára történő elkövetés
- holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben, vagy a temetkezési
- emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra történő elkövetés
- nemesfémre történő elkövetés
- közveszély színhelyén történő elkövetés
A lopás szempontjából az elkövetési értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
- szabálysértési érték 50.000 Ft alatt
- kisebb érték 50.001 Ft- 500.000 Ft
- nagyobb érték 500.001 Ft – 5.000.000 Ft
- jelentős érték 5.000.001 Ft – 50.000.000 Ft
- különösen nagy érték 50.000.001 Ft – 500.000.000 Ft
- különösen jelentős érték 500.000.001 Ft-tól
Magánindítvány jelentősége lopás bűncselekménye esetén
Amennyiben a sértett az elkövető hozzátartozója, úgy az elkövető csak magánindítványra büntethető.
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.