Ha csődbűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A piaci és gazdasági szférában mindennapos dolog, hogy egy vállalkozás már nem tud nyereséget termelni, nem tud a piacon érvényesülni, és tulajdonképpen tönkre megy. Ezekben az esetekben a vállalkozásokat ki kell vezetni az üzleti életből, ami azt jelenti, hogy vagy fel kell számolni vagy át kell alakítani olyan formává, hogy az tovább tudjon működni. Ezt a célt szolgálja a csőd és felszámolás intézménye.
Kit és mit véd a csődbűncselekmény?
A csődbűncselekmény ezen helyzetekre tartalmaz szabályozásokat, és így valamennyi rendelkezése a hitelezők érdekeit szolgálja. A hitelezők minél erősebb védelme azért is fontos, mert a hitelezők biztosítják a zavartalan piacgazdaságot, és így a tőkeáramlás biztosítását.
A csődbűncselekmény minden fordulata az adósnak, a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonának a közvetlen védelmén keresztül biztosítja a hitelezők vagyoni igényének kielégítéséhez fűződő társadalmi érdek védelmét.
A cégek vezetőinek, ügyvezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amennyiben a cégük fizetésképtelen helyzetbe kerül, úgy milyen kötelezően betartandó szabályokat kell követniük, illetve azzal is, hogy milyen következménnyel jár az, ha ezen szabályokat megszegve akár a csődbűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítják.
A csődbűncselekmény és a fizetésképtelenség kapcsolata
Csődbűncselekmény elkövetésének a lehetősége kizárólag akkor merülhet fel, ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül.
Ebben az esetben az alábbi magatartásokkal lehet megvalósítani a csődbűncselekményt:
I. Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény
- a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével
- színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével
- az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
II. Fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekmény
További elkövetési magatartás, ha valaki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát a fenti magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
III. Fizetésképtelen helyzetben elkövetett csődbűncselekmény
Ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén a fent meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
Ezen esetekben is a bűncselekmény csak akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
IV. Hitelezők jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekmény
Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti.
Látható, hogy a fizetésképtelenség vagy az azzal fenyegető helyzet bír meghatározó jelentőséggel e bűncselekmény tekintetében, így tisztában kell lenni azzal, hogy mikor minősül fizetésképtelennek egy gazdálkodó szervezet.
FIZETÉSKÉPTELEN A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET, HA
A csődbűncselekmény vizsgálata során a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha
- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette
- az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki
- az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt
- az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette
- a korábbi csődeljárást megszüntette [Cstv. 18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §]
- az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
A fenti esetekben sem lehet megállapítani az adós fizetésképtelenségét, amennyiben az adós a bíróságtól 45 napos határidőt kért a tartozás kiegyenlítésére, és ezen határidő még nem telt el.
A csődbűncselekmény súlyosabban megítélendő, minősített esetei
a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezetre nézve követik el
a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős
Ki követheti el a csődbűncselekményt?
Bárki elkövetheti a csődbűncselekményt, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
A piaci életben szereplő gazdasági szervezetek vezetőjének lenni felelős pozíció és tisztában kell lenni az e pozícióhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel, amelyeknek hiányos vagy nem megfelelő ismerete rendkívül komoly és visszafordíthatatlan következményekkel járhat, adott esetben a vezető tisztségviselő büntetőjogi felelősségre vonásával.
A gazdasági élet szereplőinek a fentiek miatt célszerű már időben tájékozódniuk a jogi és gazdasági életben gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakemberekkel. Amennyiben az érintett gazdasági társaság fizetésképtelen helyzetbe kerül vagy annak a helyzete fennáll, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot Ügyvédi Irodánkkal, hogy megfelelő tájékoztatást tudjunk adni annak érdekében, hogy a kialakult helyzetre tekintettel milyen kötelezően betartandó szabályokat és korlátokat kell érvényre juttatni annak érdekében, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhetővé váljon.
Ha csődbűncselekménnyel kapcsolatban már meg is történt a gyanúsítás, akkor sincs késő felvenni velünk a kapcsolatot, hogy a lefolytatott büntetőeljárás a lehető legkisebb hátránnyal vagy az eljárás megszüntetésével, az Ön felmentésével záródjon le.
Vegye fel Ügyvédi Irodánkkal a kapcsolatot a linkre kattintva (ide kell egy link) és kérjen időpontot konzultációra, hogy a lehető leghamarabb fel tudjon készülni a védekezésre.