Ha költségvetési csalás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A költségvetési csalás bűncselekmény tényállását a 2011. évi LXIII.törvény 2.§-a iktatta új bűncselekményként a korábbi Btk.-ba 2012. január 1. napjától kezdődő hatállyal. A jogalkotó megítélése szerint a korábbi költségvetés védelme elavult volt, és a „kiskapuk” kiküszöbölése érdekében az elkövetési magatartásokat a lehető legabsztraktabb módon határozta meg, továbbá számos, a költségvetést bármilyen formában kárósító bűncselekményt összevont.
A bevételi oldalon összevonta az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, a csalás minden olyan esetét, amely a költségvetés sérelmével jár, míg a kiadási oldalon összevonta a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, továbbá a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár bűncselekményeket.
KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS (Btk.396.§)
A költségvetési csalás bűncselekménye mindig valamilyen gazdasági eseményhez kapcsolódik, ami sok esetben azért merül fel, mert a gazdasági tevékenységben részt vevők nem kellőképpen tájékozottak a rájuk vonatkozó aktuális adójogi szabályokról, vagy éppen azokat tévesen értelmezik. Nyilván előfordulnak olyan esetek is, amikor az országok, államok közötti áru-behozatala és kivitele kapcsán a kedvezőbb árak kialakítása és költségek csökkentése érdekében az adófizetési kötelezettségek elmaradnak. Tipikus példa erre a mindennapokban felmerülő kérdés,
„és számla nélkül mennyibe kerül?”
Nyilván adódik a kérdés, ha valaki számla nélkül kívánja elvégeztetni a munkát, terméket megvásárolni vagy eladni, úgy azzal megvalósítja-e a költségvetési csalás bűncselekményét. Ha megvalósítja, mindkét fél részes-e a bűncselekménynek, vagy csak az, akinek számlaadási kötelezettsége van és nem tesz ennek eleget, de kérdésként merülhet fel az is, ha egy Európai Uniós országból származó termék után nem fizette meg a terméket behozó a vonatkozó adóterhet és azt úgy értékesíti, a végfelhasználónak van-e bármilyen felelőssége büntetőjogi szempontból.
A jogalkotó a fenti és még sok más kérdések tisztázása érdekében szabályozza részletesen a költségvetési csalás bűncselekményét, azonban annak alkalmazása a gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező jogalkalmazók, így az ügyvédek számára sem egyszerű. Ezért is célszerű már egy közigazgatási vonalon megindult adóval kapcsolatos vizsgálat esetén (legyen az akár csak jogkövetési eljárás) is már egy ebben jártas ügyvédet felkeresni.
Ahhoz, hogy megértsük, mikor követünk el bűncselekményt, először is tisztázni kell a jogalkotó mit is ért költségvetés alatt
Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni.
Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell
Mikor is beszélünk költségvetési csalásról és hogyan lehet megvalósítani?
E körben a jogalkotó 3 alapesetet különböztet meg.
Az I. alapesete a klasszikus költségvetési csalás (Btk. 396.§ (1)-(5))
Melynek elkövetési magatartását úgy szabályozza a törvény, hogy aki:
- a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a való tényt elhallgatja
- költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe
- költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel
Ezen bűncselekmény elkövetésének tipikus esete a fiktív számlák kiállítása, illetve azok könyvelésbe történő szerepeltetése. Fiktív számlákról akkor beszélhetünk – amit az adóhatóság gyakorlatában is alkalmaz – amikor a számlákon szereplő gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek nem állnak fent, és ez szinte egyértelműen bizonyítható. Fiktív számláról beszélünk továbbá akkor is, ha a számlát nem a szolgáltatást végző vagy a vállalkozási tevékenységet folytató személy állította ki, hiába megvalósításra vagy elvégzésre került az adott szolgáltatás vagy munka.
A vagyoni hátrány mértéke alapján kategorizálja a törvény a költségvetési csalás minősített eseteit
A törvény pontosan definiálja a vagyoni hátrányt, így általában nem csak a vagyonban okozott kárt, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is figyelembe kell venni annak megállapítása során.
A költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán ezen vagyoni hátrány úgy értelmezhető, hogy figyelembe kell venni annak megállapítása során azon összeget, amely a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség elmaradása miatt következik be, illetve azon pénzösszeget is, amelynek felhasználása a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy a céltól eltérően történik meg.
A vagyoni hátrány konkrét mértéke mind a bűncselekmény minősítésére, mind a büntetés kiszabására is kihatással van, így megkülönböztetjük a kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást.
A vagyoni hátrányon túlmenően a bűncselekmény kapcsán a bűnszövetségben történő elkövetés és az üzletszerűség további minősítő körülményként értékelendő.
A költségvetési csalás II. alapesete – a jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás (Btk.396.§ (6))
A törvény a költségvetési csalásra vonatkozó szabályok szerint rendeli büntetni azt, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
A jövedéki termékekkel kapcsolatos bűncselekmények típusesete az alkohol- vagy dohánytermékek, illetve az egyéb, jövedéki adó alá eső termékek más országokból, uniós országokból vagy harmadik országokból történő Magyarországra történő tiltott behozatala vagy az onnan történő kivitele.
A költségvetési csalás III. alapesete – a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalás (Btk.396.§ (7))
A törvény értelmében a költségvetési csalást az is megvalósítja, aki a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Milyen büntetésre számolhat, aki költségvetési csalás bűncselekményt követ el?
A költségvetési csalás a hatályos jogszabály alapján súlyosan büntetendő bűncselekmény, mert már az alapesetet is 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel rendeli büntetni a jogalkotó. A gyakorlatban azonban a 2-8 évig és az 5-10 évi terjedő büntetési tételkeretek merülnek fel, amelyeket tovább súlyosíthat a bűnszervezetben történő elkövetés, amely büntetési tétel felső határát jelentősen emelheti.
A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége (Btk.396.§ (8))
A költségvetési csalás bűncselekményének I. és II. alapesete tekintetében a törvény akár korlátlan enyhítésre is ad lehetőséget, ha a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtérítésre kerül, azonban ezen lehetőség bűnszövetség, bűnszervezet esetén, valamint különös visszaesőként történő elkövetés esetén nem alkalmazható.
A költségvetési csalás bűncselekményével kapcsolatban leírtak segítségül szolgálhatnak annak elméleti megértésére, de azt határozottan állíthatjuk, hogy a gazdasági bűncselekmények megítélése és a bűncselekménnyel kapcsolatos védekezési taktika felépítése az egyik legkomplexebb és legnagyobb tapasztalatot igénylő bűncselekmények egyike. Ezért is érdemes már az adóigazgatási eljárás, jövedéki vizsgálat vagy egyéb adóellenőrzés megindításakor büntetőjogi ügyvéddel felvenni a kapcsolatot.
Amennyiben szeretné, hogy Ügyvédi Irodánk képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, vegye fel velünk a kapcsolatot.