Mit is jelent a házassági vagyonközösség?
A házasságkötés egyik legfontosabb vagyoni hatása, hogy az életközösség idejére megváltozik a házastársak vagyonjogi helyzete, melyhez nincs szükség a felek megállapodására.
A vagyonközösség a törvény erejénél fogva, minden egyéb jogcselekmény nélkül létrejön, amennyiben a házastársak közötti érvényes házasság áll fenn, a házastársak életközösségben élnek és nem kötöttek a felek eltérő tartalommal házassági vagyonjogi szerződést. Tekintettel azonban arra, hogy valamennyi feltétel gyakorlati érvényesülését az adott ügy körülményei alapján kell megítélni, továbbá a bírói gyakorlat alakította kivételekkel is találkozhatunk, így ügye szakszerű ellátása érdekében vegye fel a kapcsolatot egy családjogban jártas ügyvéddel.
Élettársi kapcsolatban éltünk a házasságot megelőzően, hogyan alakul ebben az esetben a vagyoni viszonyaink?
A házasságkötés előtti élettársi kapcsolat vagyonjogi kérdése a napjainkban egyre gyakoribban felvetődő problémás kérdés, hiszen ebben az esetben a házastársak életközösségüket hamarabb megkezdték, már a házasságkötést előtt. A Ptk. jelenlegi rendelkezései értelmében vagyonjogi jelentőséghez jut az azt megelőző élettársi viszony, így a törvény rendelkezése alapján a törvényes házassági vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt az élettársi kapcsolat jogi kritériumai szerint együtt élnek.
Összevesztünk a házastársammal, megszakadt-e ebben az esetben a vagyonközösség?
Az életközösség átmeneti megszakadása esetén minden esetben annak a vizsgálata szükséges, hogy fennállt-e a szándék az életközösség fenntartására, valamint arra, hogy a házasfelek között történt-e vagyonmegosztás.
Mi minősül közös vagyonnak?
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, továbbá a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársakat közös vagyon osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
Közös vagyonnak minősülnek például az alábbiak:
- a házastársak munkabére, jövedelme, keresménye
- jogügylettel vagy egyéb jogi tény alapján szerzett vagyontárgy, vagyoni érték
- házastársak vagyonának értéknövekedése
- valamely házastárs különvagyonának a tiszta haszna
- valamely házastárs szellemi alkotásának a vagyonközösség ideje alatt esedékessé vált díja
- a közös vagyon helyébe lépő érték
- az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezése és felszerelései tárgy helyébe lép, 5 év házassági együttélés után
Mi tartozik a házastárs különvagyonába?
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték
Nyertem a lottón, meg kell osztanom a nyereményt a házastársammal?
Amennyiben az életközösség fennállt a házastársak között, úgy a lottón, fogadás útján vagy egyéb módon nyert pénzösszeg a házastársak közös vagyonába tartozik.
Házassági vagyonjogi szerződés
Természetesen a házasulóknak és a házastársaknak lehetőségük van arra, hogy házassági vagyonjogi szerződésben meghatározzák azt a vagyonjogi rendszert, amelyet házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól az életközösségük időtartamára vagyonjogi viszonyaikra alkalmazni kell.
A házassági vagyonjogi szerződésnek szigorú érvényességi korlátja van, ugyanis csak akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták a felek.
A felek választhatják akár a közszerzeményi rendszert, akár a vagyonelkülönítést, de akár a rendszereket vegyíthetik, vagy el is térhetnek a választott rendszer szabályaitól.
A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek, majd az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény (az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad)
A vagyonelkülönítés lényege pedig az, hogy mind a házasság előtt meglévő, mind a házasság során szerzett vagyona feleknek a különvagyon lesz.
A házastársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett elektronikus nyilvántartás, mely közhitelesen tanúsítja a vagyonjogi szerződés fennállását
Közös vagyon megosztása
A közös vagyon megosztásának két módja van:
- megállapodás útján való megosztás, mely során a felek a vagyonukat szerződéssel osztják meg, mely akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták
- a megosztás bírósági úton való érvényesítése
Mindkét megosztási módra jellemző, hogy nem a bontáshoz kapcsolódnak, melynek következményeként mind a bontás előtt, a bontás során, vagy azt követően bármelyik megoldási módot kezdeményezni lehet.
Mint látható, a közös vagyonnal és külön vagyonnal kapcsolatos jogértelmezési kérdések és jogi szabályozás rendkívül bonyolultak, és sokszor még egy gyakorlattal rendelkező, tapasztalt ügyvéd számára is fejtörést okoz egy-egy helyzetnek a rendezése.
Amennyiben szeretné, hogy Ügyvédi Irodánk segítséget nyújtson a házassági vagyonjogi kérdések rendezésével kapcsolatosan, keresse bizalommal Irodánkat az alábbi elérhetőségeken.