A jó hírnév védelmét a büntetőtörvény a becsület büntetőjogi védelmén keresztül biztosítja, ennek fényében a becsület büntetőjogi értelemben magában foglalja a társadalmi megbecsülést és az emberi méltóságot. A társadalmi megbecsülés az emberről, tulajdonságairól, jelleméről, magatartásáról kialakuló kedvező értékítélet, az emberi méltóság pedig annak az igénynek a megfogalmazása, hogy a személyt a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód minimális követelményeinek megfelelően kezeljék.
Ezen fenti igényeknek megfelelően a jogalkotó a rágalmazás és a becsületsértés, valamint a további, kapcsolódó bűncselekmények tényállásával kívánja a társadalom igényeit megóvni és védeni. A leggyakrabban előforduló bűncselekményekkel kapcsolatban egy összefoglaló segédletet állítottunk össze.
Ha rágalmazás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A jó hírnévhez fűződő alapvető igényeket mind az Alaptörvényünk, mind pedig más jogszabályok is védelem alá helyezik, így a büntetőtörvénykönyv is külön bűncselekményként nevesíti a jó hírnév megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket.
A fentiek büntető jogi szabályozásának könnyebb megértéséhez szükséges néhány alapvető fogalom tisztázása.
Aki nem jártas a jogban, gyakran használja szinonimáknak a rágalmazást és a becsületsértést, azonban a két bűncselekmény jelentősen különbözik egymástól, de
Mi a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között?
Bár mindkét bűncselekmény a becsületet védi, azonban míg a rágalmazás a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, mely eseményt, történetet tartalmaz és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti, addig a becsületsértés az általános formában, de konkrét tények állítása nélkül hangoztatott és a becsületérzést sértő értékelés.
Elsőként vizsgáljuk meg, hogy mit is értünk becsület alatt büntetőjogi értelemben?
A becsület két elemből tevődik össze, így magába foglalja egyrészt a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot.
Míg a társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítélet, addig az emberi méltóság az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményeinek megfelel.
Ki és hogyan valósítja meg a rágalmazást?
Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ a rágalmazás bűncselekményét valósítja meg.
Tényállítás alatt az olyan nyilatkozatot kell érteni, amelynek a tartalma valamely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő esemény, jelenség vagy állapot. Feltétel továbbá, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas és megtett tényállítás egyedileg felismerhetően határozza meg.
A híresztelés a mások által tett tényállításnak a továbbadását, közvetítését jelenti, tehát csak olyan tényközlés, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán alapszik.
A tényre közvetlenül utaló kifejezés nem az egész ténynek a leírása, elmondása, hanem valamely tényből egy jellemző mozzanatnak olyan kiemelése vagy továbbadása, amelyből logikailag az egész történésre, eseményre lehet következtetni.
Mikor alkalmas becsület csorbítására a tényállítás?
Annak a megítélése, hogy valamely állítás a becsület csorbítására alkalmas-e vagy sem, sem a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van meghatározó szerepe, hogy a tényállítás az objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános közfelfogás szerint alkalmas-e arra.
A rágalmazás minősített esetei
Súlyosabb büntetésre számíthat az, aki a rágalmazást
- aljas indokból vagy célból követi el
- nagy nyilvánosság előtt követi el
- jelentős érdeksérelmet okozva követi el
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.
Ha becsületsértés bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
Ki valósítja meg a becsületsértést?
Aki a rágalmazáson kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el
Nagyon fontos, hogy a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatának az első esetben a sértett munkaköre, közmegbízatása, közérdekű tevékenysége ellátásával összefüggésben kell állnia, nem jelenti viszont azt, hogy kizárólag a munkavégzés és közfeladat ellátása során valósítható meg.
A második esetben a becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek vagy egyéb cselekménynek nagy nyilvánosság előtt kell történnie. Ebben az esetben a jelen lévő személyek létszáma egyszeri ránézéssel nem állapítható meg, továbbá annak a vizsgálata is szükséges, hogy fennállt-e annak a reális lehetősége, hogy nagyobb, előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről.
A becsületsértés sajátos esete a tettleges becsületsértés
Tettleges becsületsértés alatt az olyan becsületet csorbító cselekményt kell érteni, amely a sértett testének célzatos érintésében vagy olyan bántalmazásában jelentkezik, amely testi sérülést nem okoz.
Kizárt a büntetőjogi felelősségre vonás rágalmazás és becsületsértés esetén, ha
valaki a bűncselekmények alapesetét a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.
Ha zaklatás bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják meg, és tapasztalt védőügyvéddel szeretné képviseltetni magát, ne késlekedjen felvenni a kapcsolatot a büntetőjogra specializálódott Dr. Demku Róbert Ügyvédi Irodával, ahol a szakszerű képviselet és tapaszt ügyvéd biztosítja a leghatékonyabb büntetőjogi fellépést.
A zaklatás bűncselekményét a büntetőtörvénykönyvünk nem olyan régen iktatta be a bűncselekmények közé, amellyel az volt a célja, hogy az olyan, magánszférát sértő, zaklató, fenyegető cselekmények, amelyek nem voltak beilleszthetőek korábban egyik büntetőjogi tényállásba sem, ne maradjanak büntetlenül. Ezen okból kifolyólag a zaklatás egy olyan bűncselekmény, amelynek a megállapítására akkor van lehetőség, ha a cselekmény súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg.
A zaklatásra tipikus példa, ha egy exbarát/exbarátnő nem tudja elfogadni a felek szakítását, és így annak ellenére próbálja felvenni a kapcsolatot a másik féllel, hogy ő ezt kifejezetten nem akarja, így például rendszeresen vagy tartósan telefonon, messengeren naponta akár több száz alkalommal üzenetekkel, hívásokkal zaklatja.
Ha a korábbi példát vesszük alapul, már a zaklatás súlyosabb esetét valósítja meg az exbarát/exbarátnő, ha például a volt párját vagy annak a közeli hozzátartozókat megöléssel vagy elrablással fenyegeti meg arra az esetre, ha nem veszi fel vele a kapcsolatot. Nyilván ilyenkor az elkövető célja az, hogy a másikban félelmet keltsen, így szerez érvényt akaratának.
A fenti példák tükrében látható, hogy a zaklatásnak van egy alapesete és vannak minősített esetei:
- A zaklatás alapesetéről beszélünk, akkor, ha valaki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
- A zaklatás minősített esetei közé tartozik, ha a cselekményét egyrészt félelemkeltés céljából valósítja meg, így
mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be - A zaklatás legszigorúbban büntetendő esetei közé tartozik, ha azt házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el
Amennyiben szeretné, hogy egy, a büntetőjog területén jártas ügyvéd képviselje Önt vagy hozzátartozóját a büntetőeljárásban, keresse ügyvédi irodámat bizalommal a megadott elérhetőségeken.