Napjainkban folyamatosan nő az élettársi kapcsolatban élők száma, azonban a házassági kötelékkel szemben nem keletkeztet státuszt és nem változtat a családi állapoton sem.
A törvény meghatározza az élettársak fogalmát, mely szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre,megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
Az élettárs a Ptk. értelmében hozzátartozónak minősül, nem közeli hozzátartozónak.
Az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer
A házastársakkal ellentétben az élettársak az együttélés alatt nem szereznek közös tulajdont, azaz az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, azonban az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. E körben nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Abban az esetben azonban, ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik, melyben bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely a házastársak között érvényesülhet. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Élettársi tartás
A Ptk. a volt élettárs tartását szabályozza, azaz azt a helyzetet, amikor az élettársi kapcsolat megszűnik, de az egyik élettárs rászorultsága miatt a másik élettárs részéről – meghatározott feltételek mellett – tartásra jogosult.
A volt élettárs tartását ugyanaz a megfontolás támasztja alá, mint a volt házastárs tartását, vagyis a kapcsolat megszűnése utáni szolidaritás követelménye, hogy ilyen jellegű együttélés után elvárható lehet a pénzbeli támogatás.
A Ptk. csak azon élettársakra vonatkozóan tartalmaz tartási rendelkezéseket, akik és közös gyermekük van, azonban a közös gyermeknek nem kell feltétlenül az élettársi kapcsolat alatt megszületnie, az is elegendő, ha a gyermek születése előtt vagy utána élnek együtt a szülők. További feltétel, hogy az élettárs önhibáján kívül nem képes magát eltartani (azaz rászorul) és nem érdemtelen.
Élettársi lakáshasználat
Az élettársak akár a kapcsolat kezdetekor, akár annak fennállása alatt előre, az életközösség megszűnése esetére rendezhetik a közösen használt lakás használatát. A szerződés érvényességi kelléke, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a felek.
A közösen használt lakás fogalmát az élettársak esetében a Ptk. nem definiálja, de az élettársi és házastársi lakáshasználat rendezése közötti párhuzamok azt támasztják alá, hogy az élettársi közös lakásnak akárcsak a házastársak esetében azt a lakást kell tekinteni, amelyben a felek egyikük vagy mindkettejük tulajdonjoga, bérleti joga vagy haszonélvezeti joga alapján együtt laknak.
A szerződés tartalmát</span az élettársak szabadon állapítják meg, de a gyermek lakáshasználati jogára tekintettel kell lenniük. Abban az esetben ugyanis, ha a szerződés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek lakhatását súlyosan sérti, a bíróság a gyermek érdekében a közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.
Az élettársak a kapcsolat megszűnése után is megállapodhatnak a lakáshasználat rendezéséről, ebben az esetben a szerződés már nincs alakszerűséghez kötve (írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is)
>Ha a felek között nincsen ilyen tartalmú megállapodás, úgy az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.